Pontozási módszertan

Hogyan olvassuk és pontozzuk a jogszabályokat — és hol tökéletlen még a módszer.

Mit jelentenek a pontszámok

Minden jogszabályt öt dimenzióban pontozunk, −10 és +10 közötti skálán:

A pontszámok a valós hatás nagyságát tükrözik, nem azt, hogy egy szakpolitika ideológiai értelemben „jó” vagy „rossz”. Az a törvény, amely drasztikusan megnyirbál egy közszolgáltatást, magas (negatív) pontot kap a társadalmi dimenzióban. Az a törvény, amely átalakítja a környezetvédelmi szabályozást, magas (pozitív vagy negatív) pontot kap a környezetin.

Pontozási változatok

v3 (lecserélve)

• Öt dimenzió, egész számként −10 és +10 között; a null nem volt elérhető (a nem releváns dimenzió 0 lett)
• A gazdasági pontszám a GDP/összkibocsátás szemszögéből készült, nem a háztartások jólétéből
• A „segít/árt” besorolás minden dimenzión ±2 küszöböt használt

A v3 korpuszt egyetlen utasítással, de nagyjából egy tucat különböző modellel pontoztuk, ahogy az ingyenes keretek engedték. Ezek a modellek eltérően kalibrálnak — leglátványosabban abban, mikor adnak nullát számérték helyett. Ezért a v3 pontszámok egyenként durva tájékoztatásnak jók, de az összesítések és az időbeli összehasonlítások nem megbízhatók.

v4 (jelenlegi)

Gazdasági pontszám: az átlagos háztartások szemszögéből pontozzuk — ki viseli a költséget, ki kapja az előnyt. Az a törvény, amely egy szűk ágazatnak kedvez, miközben a költséget szétteríti a közönségen, negatív pontot kap, függetlenül az összesített GDP-hatástól. A minimálbér emelése pozitív pontot kap akkor is, ha növeli a munkáltatók költségeit. A döntési eljárás hét kifejezett szabályt követ a költségek és előnyök megoszlásáról, tíz kidolgozott esettel azokra az esetekre, amelyek a v3-ban a modellek eltéréseit okozták.

Kormányzási pontszám: csak akkor adunk, ha a törvény megváltoztatja (a) ki hozza a döntéseket, (b) hogyan ellenőrzik, vizsgálják felül vagy semmisítik meg ezt a hatalmat, vagy (c) mit láthat, érhet el vagy vitathat a nyilvánosság. Az alapértelmezés a null. Az ügyviteli eljárások, a költségvetési előirányzatok, a minisztériumi átszervezések és a rutinszerű kinevezések nem érik el ezt a küszöböt. A határt tizenegy kidolgozott eset jelöli ki.

Null: a modellek azt az utasítást kapják, hogy a null „nem releváns”-t jelent, és a legtöbb törvény legtöbb dimenziójánál ez normális, de soha nem mind az ötnél egyszerre. A v3-ban a modellek hajlamosak voltak minden dimenziót alacsony számmal pontozni a null helyett, ami hamis jelet okozott az összesítő grafikonokon.

Soha nem mind az öt null (2026. szeptember 29. óta): a pontozott törvény legalább egy számot kap, a 0 valós, de elhanyagolható hatást jelent. Az a dokumentum, amelynél egyik dimenzió sem releváns, „nem pontozott”-ként jelenik meg, „nincs mérhető hatás” indoklással.

A „segít/árt” besorolás küszöbei:

• Gazdasági: ±3 (a ±2 a modell zajhatára ezen a dimenzión)
• Minden más dimenzió: ±2

A pontszám nagyságát így értelmezzük: ±1–2 kisebb · ±3–5 mérsékelt · ±6–8 jelentős · ±9–10 kiemelkedő.

Szolgáltató és modell

Minden v4 pontszám a Gemini Flash-Lite modellel (gemini-flash-lite-latest) készül, 0-s hőmérsékleten, strukturált kimenettel. A v3 korpuszt nagyjából egy tucat, következetlen null-viselkedésű modell pontozta; a v4 korpuszt egyetlen. Az egyetlen szolgáltatóval való pontozás teszi értelmessé az összehasonlításokat, mert a null-kalibráció és a pontszámok nagysága az egész korpuszban egységes.

A magyar nyelvű összefoglalók, indoklások és címek külön lépésben készülnek: a pontszámokat egyszer, a v4 módszerrel állapítjuk meg, majd a mesterséges intelligencia ugyanazt az ítéletet magyarázza el magyarul. A magyar szöveg tehát soha nem változtatja meg a pontszámot.

Forrás és bizonyítékszint

Nem minden jogszabály érkezik ugyanannyi szöveggel. A rekordokat belsőleg így soroljuk be:

Magyar jogszabályt cím alapján soha nem pontozunk: a jogszabály pontozatlanul vár, amíg meg nincs a szövege.

Mi számít bele a csempékbe és a trendekbe

Módosítva: 2026. október 17. Ezen időpont előtt a trendvonalak, a havi számok és az országcsempék kissé másként szűrtek. Mostantól egyetlen szabály van, így ugyanazokat a jogszabályokat írják le.

A csempék, a trendvonalak, a segít/árt számlálók és a havi összegzés csak az országos szintű, valódi szöveggel rendelkező pontozott jogszabályokat számolják. Mindegyikből kimarad:

• Helyi rendelkezések — egy helyre vagy egyetlen szervre vonatkozó iratok, például egy kikötői biztonsági zóna, egy megyei levegőtervezet, egy iskola akkreditációja vagy egy telekre vonatkozó rendelet (ezeket a mesterséges intelligencia „helyi”-nek jelöli).
• Összevont másodpéldányok, eljárási iratok, legfeljebb 200 karakteres szövegek, ismeretlen státuszú tételek, az Európai Bizottság beszédei és napi hírösszefoglalói, valamint a brit kormány sajtóközleményei (nem jogszabály).

2026. október 17-én ez a trendekből 47 933 pontozott tételből 5 730-at (12%) vett ki, ebből 5 046 helyi rendelkezés volt. Országonként eltér a hatás: az Egyesült Államok, Románia, Magyarország, Spanyolország és az Egyesült Királyság veszít a legtöbbet, mert hivatalos lapjaikban sok a helyi rendelkezés. Semmi nem törlődik: minden tétel megtartja a tárolt pontszámát, és a keresőben, az archívumban továbbra is megtalálható.

Az országcsempék már nem mutatnak egyetlen átlagpontszámot, és ábécé szerint vagy a jogszabályok száma szerint rendezhetők, pontszám szerint soha. Minden csempe azt mutatja, hány jogszabály árt, hány hatása nem egyértelmű és hány segít az elmúlt 90 napban.

Szankciós jogszabályok

Módosítva: 2026. október 17.

A szankciós jogszabályok — megnevezett személyek és cégek listázása, vagyonbefagyasztás, embargók és kereskedelmi korlátozó listák, például az EU korlátozó intézkedései vagy az amerikai pénzügyminisztérium és az Entity List szabályai — kimaradnak az átlagokból, a trendvonalakból, a segít/árt számlálókból és az országcsempékből. Továbbra is gyűjtjük őket, megtartják a tárolt pontszámukat, és kártyaként és a keresőben is megjelennek. Az oldal kiírja, hány maradt ki („N szankciós jogszabály nincs benne az átlagokban”); 2026. október 17-én ez 885 tétel volt, többségük amerikai (418) és uniós (337).

Miért. Egy szankciós rendeletnek mérhető költsége van (a kereskedelem akadályozott, az árak emelkedhetnek) és célja, például súlyos jogsértések elleni nyomásgyakorlás. A pontozó a valós hatást méri az átlagemberre. A célt nem tudja megbízhatóan megítélni politikai álláspont felvétele nélkül, amit a módszertan nem tesz, így ugyanaz a jogszabály a költsége miatt lehúzhatná az átlagot, miközben az oka egyáltalán nem számítana. A szankciós kártyán a gazdasági és az emberi jogi pontszám egymás mellett látszik, győztes nélkül, ezzel a megjegyzéssel: „A pontszámok a mért hatást tükrözik, nem a szankciók célját.”

Hogyan készül a lista, és mennyire bízhatunk benne. A lista közelítő. A mesterséges intelligencia saját „szankció” címkéjéből indul ki, a nyilvánvaló tévedéseket cím alapján kiveszi (vámfelfüggesztések, bírságok inflációs kiigazítása, közbeszerzési szabályok, polgári kezdeményezések), és hozzáadja az amerikai Entity List és az EU „korlátozó intézkedések” jogszabályait, amelyeket a címke kihagyott. A rutinszerű megújítások, például egy nemzeti szükségállapot évenkénti meghosszabbítása, az átlagokban maradnak. 30 tételt ellenőriztünk, a kétségesekkel kezdve, és nem néztük át kézzel az egész listát, ezért néhány olyan jogszabály is rajta lehet, amelynek nem kellene, és néhány hiányozhat.

Amit megmutatunk, de soha nem pontozunk

Egyes parlamenti döntések egyetlen megnevezett személyről szólnak, nem szakpolitikáról — például egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztése, hogy egy bírósági ügy előrehaladhasson. A szövegük névvel ellátott rövid sablon, így egy MI-s pontszám csak a személyről szóló találgatásokat tükrözné, nem a döntést. 2026 szeptemberében kipróbáltuk: azonos határozatok ellentétes pontszámot kaptak. Ezeket a döntéseket továbbra is megmutatjuk, mert valódi országgyűlési aktusok, de soha nem pontozzuk őket.

Más hivatalos iratok sem szakpolitikák, ezért ezeket sem pontozzuk: megnevezett személyek kinevezése és felmentése, kitüntetések, korábbi szövegek helyesbítései, újraközlések, bírósági perek megindulásáról szóló értesítések, rutinszerű technikai közlemények és közlöny-tartalomjegyzékek. A hírfolyamból kimaradnak; a keresőben, a „rutin ügyintézést is mutasd” bejelölésekor, indoklással együtt megjelennek. A mesterséges intelligencia maga is megtagadhatja a pontozást, ha a szöveg nem szakpolitika, vagy nem mond eleget az ítélethez; ilyenkor csak rövid összefoglalót ír.

Amit nem közlünk

• Országok rangsora — nem közöljük, mert egyetlen ország adataiból nem is volna értelme
• Csak címmel rendelkező rekordok — nem pontozzuk és nem számoljuk az összesítésekben

Lásd még: adatforrások és licencek — honnan származnak az adatok.